„Mert annyi ölelés fönnakad a világ ág-bogán…”

Írja József Attila a fent idézett mondatot, mert ő is tudta…és hiányolta is, valószínűleg.

A szorongás/stressz tüneteinek csökkentésének, és az általános elégedettségünk fenntartásának érdekében elengedhetetlen az ölelés. Slussz-passz, ez ennyire egyszerű(nek tűnik). Szülő gyermek között, két barát között, párkapcsolatban…Az ölelés vitathatatlan része, alapja azoknak a természetes gesztusoknak, amelyekkel kifejezzük emberi kapcsolatainkban a szeretetünket, kötődésünket. Ha megengedjük magunknak, hogy kinyilvánítsuk a szeretetünket ilyen formában, és fordítva, másoknak, hogy felénk megmutassák, az a testi-lelki-szellemi egészségünkre nézve is számos előnnyel jár. Különféle tanulmányok azt állítják, hogy az ölelés hat a mentális jólétre – szorongás, stressz –, de az idegrendszerre is. De hogy ez működjön, hány ölelésre van/lenne szükségünk naponta?

Virginia Satir amerikai pszichoterapeuta szerint „napi négy ölelésre van szükséged a túléléshez, nyolcra, hogy fenntartsd magad, és tizenkettőre a fejlődéshez és kiteljesedéshez.”

ÉS MÉGIS…Egy másik terapeuta, Gina Ogden bőréhségnek hívja azt, amikor ez a fajta érintési, tapintási szükségletünk nincs kielégítve. A tapintás a legelső érzékelés, az öt érzékszervünk közül születésünkkor ez aktiválódik elsőként, és tanulmányok bizonyítják, hogy a hosszú órákra, időszakra magukra hagyott, érintést nélkülöző csecsemők sokkal gyorsabban megbetegszenek, vagy akár meg is halnak. Azt mondja a szakember, hogy „az emberek egész életükben kordában tartják a bőréhségüket – azaz a gyengédség iránti vágyukat.”

Az ölelés előnyei

Egy 2013-ban, a Psychological Science oldalán megjelent tanulmány szerint az ölelés kimondottan csökkentené a szorongást és az alacsony önbecsülést. Ami még érdekes volt a vizsgálatban, hogy alapvetően alacsony önértékelésű résztvevőket vizsgáltak, és néhány résztvevő esetében a kérdőív kitöltését könnyed, nyitott tenyérrel való érintés kísérte a résztvevő lapockáján, ami körülbelül 1 másodpercig tartott. Az volt az eredmény, hogy akiknél ez a minimális érintkezés is jelen volt, kevesebb halálfélelmet, szorongást jeleztek a kérdőíven, mint azok, akiket egyáltalán nem érintettek meg. Ennyire komoly.

Az ölel(kez)és a szív és az immunrendszer számára is fontos és érdekes lenne. Egy 2003-as amerikai tanulmány kimutatta, hogy az ölelkező résztvevők vérnyomása és pulzusa alacsonyabb volt, mint azoknak, akik ezt nem tették.

Ölelés a jobb egészségért

Ha azonban nincs senki, akihez hozzábújhatunk, alternatívák segíthetnek. A kutatók azt mondják, – nevezetesen Sander Koole, az amszterdami egyetem kutatója – hogy még egy élettelen tárgy, például egy mackó, megérintése is csillapíthatja az egzisztenciális félelmeket. Az interperszonális érintés olyan erős mechanizmus, hogy még azok a tárgyak is, amelyek egy másik személy érintését szimulálják, segíthetnek az emberekben egy létfontosságú érzést kelteni, vagyis, hogy „érzem, hogy vagyok” érzését.

Lehet simogatni – ha nincs emberi kontaktus, vagy az  mellett – kedvenceket, vagy akár egy plüssállatot is! Azt senki sem vitatja, de ki is mutatták már többször is, hogy a nyunyókák enyhítik a szorongás tüneteit gyerekeknél. De nemcsak gyerekeknél. Végső soron pedig egy jó nehéz takarót is használhatunk, vagy megölelhetjük saját magunkat is. A szeretet önmagunkra is érvényes. A lényeg, hogy ne akadjon fenn annyi ölelés „a világ ág-bogán…”.

Forrás:https://www.psychologicalscience.org/news/releases/touch-may-alleviate-existential-fears-for-people-with-low-self-esteem.html

Kép: pixabay.com

Megosztás
Picture of Bálint Piroska

Bálint Piroska

„Lélekre hangolva"

Ambivalens kapcsolatok

Mindennapi életünk tele van ambivalens – másképp fogalmazva kétértelmű, visszás – kapcsolatokkal. Néha már nem tudjuk, melyik lábunkra álljunk, hogy jó legyen, de kénytelenek vagyunk

Tovább olvasom